Mikes | Kelemen Torokorszagi Levelek Elemzes

[A hallgató neve] Intézmény: [Az iskola vagy egyetem neve] Tárgy: Magyar irodalom Dátum: [Dátum]

Mikes Kelemen törökországi leveleinek elemzése – A bujdosó emlékírója

A törökök ábrázolásában nincs egyszerű ellenségkép. Mikes többnyire pragmatikusan, sőt megértően ír róluk. Kiemeli vendégszeretetüket, másrészt kritizálja a bürokrácia lassúságát és az igazságszolgáltatás önkényességét. Nem alakít ki „barbár” képet, ugyanakkor nem is asszimilálódik. A vallási különbségeket (muzulmán szokások) inkább kíváncsi, antropológiai szemlélettel, mintsem elutasítóan mutatja be. Ebben Mikes megelőzi korát: az iszlám világról alkotott képe árnyalt, mentes a korabeli európai előítéletek nagy részétől. mikes kelemen torokorszagi levelek elemzes

Mikes narrátori pozíciója ambivalens. Egyszerre művelt erdélyi nemes, aki mélyen kötődik a nyugati keresztény kultúrához, és egyben kívülálló, aki a török birodalomban él.

A Törökországi levelek műfaja rendhagyó. Egyrészt a legtöbb levél valós eseményeket, pontos dátumokat és dokumentálható történéseket ír le (pl. járványok, pénzügyi nehézségek, Rákóczi halála). Másrészt a címzett, P. E. (a legvalószínűbb feloldás: Péter Éva) valószínűleg fiktív személy. Mikes soha nem küldte el a leveleket; azokat saját maga számára írta, mint önterápiát és emlékezetrögzítést. [A hallgató neve] Intézmény: [Az iskola vagy egyetem

A Törökországi levelek kéziratban maradt fenn, és csak 1911-ben adta ki kiadásban Thaly Kálmán (noha nem a legjobban). A 20. században Szauder József és Tolnai Gábor munkássága nyomán vált világossá, hogy Mikes nem egyszerűen naplót írt, hanem tudatos, stilizált prózát alkotott.

Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alkotása. A II. Rákóczi Ferenc oldalán száműzetésbe kényszerült erdélyi szerző 179 levelében nem csupán a rodostói emigráció hétköznapjait örökítette meg, hanem egy új műfajt, a magyar nyelvű művészi levelezést is megteremtette. Tanulmányom célja a műfaji sajátosságok, a stílusjegyek, a hangnem változásai, valamint a képzelt címzett, P. E. (Péter Éva) alakjának vizsgálata. Továbbá elemzem, hogyan jelenik meg a honvágy, az otthon- és identitásvesztés traumája, valamint a török kultúra ábrázolása ebben a műben. Végül röviden kitektek a mű recepciótörténetére és irodalmi jelentőségére. Nem alakít ki „barbár” képet, ugyanakkor nem is

Mikes Kelemen Törökországi levelei nem csupán dokumentumértékű beszámolók a 18. századi száműzetésről. Művészi igényű, hangulatilag rendkívül gazdag szövegek, amelyek a humor, irónia és fájdalom egyszerre megélésének példaértékű darabjai. Mikes a képzelt levél műfajával megteremtette a belső párbeszéd lehetőségét, amelyben az elvesztett haza, a jelenbeli nehézségek és az emlékezés szövődnek eggyé. A mű időtlensége abban rejlik, hogy minden olyan helyzetben aktuális tud lenni, amikor az ember kiszakad a gyökereiből, és levelekben, naplókban próbálja megőrizni identitását.